„Jobb félni, mint megijedni” - egészségügyi tanácsok

Állatokkal szemben: célszerű az óvatosság! Szelíd, nyálzó rókáktól, vad kutyáktól és macskáktól óvakodjunk (veszettek lehetnek)! Állati tetemekhez ne nyúljunk! (fertőzésveszély)! Viperaveszélyes helyeken (Hanság, Zempléni-hegység, Kiskunsági Nemzeti Park egyes részein, Belső-Somogy-Baláta-tó környékén) erős, magas szárú bőrcipőben túrázzunk, napsütötte meleg helyeken mielőtt leülnénk, alaposan nézzünk körül! (Bár hazánkban több mint 40 éve halálos baleset nem történt, jobb félni, mint...) Kétéltűek (szalamandra, varangyfélék) bőrmirigy mérgei szembe kerülve kötőhártya gyulladást okoznak, kerüljük ezek megfogását, amúgy is védett állatok!

Egyéni, mindennapi gyógyszereinkről: pl. cukorbetegség, ilyenkor sem feledkezzünk meg! Ha túlérzékenységre, allergiára hajlamosak vagyunk (csípések, penicillin érzékenység, asztma) erre is próbáljunk felkészülni, kérjük az orvos tanácsát és vigyük magunkkal a javasolt gyógyszereket.

Fürdés a szabadban: nagyon kellemes, felfrissítő lehet, de vannak szabályok, feltételek, ezeket be kell tartani!

• Szabad- és természetes vizeinkben (folyók, tavak) csak kijelölt helyen szabad fürdeni!
• Vízbeugrás felhevült testtel szívgörcsöt okozhat, ezért fokozatosan kell a vízhez hűteni testünket.
• Ismeretlen vízbe felderítés előtt nem szabad ugrálni!
• Végtagban jelentkező izomgörcs esetén háton fekve kell a part felé úszni.
• Tele gyomorral a fürdés rosszullétet okozhat.

Gombákról jó tudni: sokfélék lehetnek, kevés köztük a mérgező, ezeket viszont nagyon kell ismerni. Egyéb tudnivalók:

• Gombaételt csak frissen készítve szabad fogyasztani.
• A gazdag rosttartalom nehezen emészthető, erősen terheli a gyomorműködést.
• Egyéni érzékenység is előfordulhat.

Helyes légzéssel jobban beoszthatjuk erőnket. Minden túrán (gyalog, magashegyi, vízi, kerékpáros, sí) orrlégzésre törekedjünk! Az orr a beszívott levegőt portalanítja, felmelegíti, párásítja. Ha ezek a hatások elmaradnak, kellemetlen garat- és légcsőhurut fejlődhet ki.

Illemhelyet illik készíteni és befedni! Félreeső helyen, vízfolyásoktól távolabb kis gödröt kell kotorni, majd a kiszórt földet visszahúzni, a kiszedett gyeptéglát visszahelyezni. A széthagyott ürülék nemcsak gusztustalan, undorító, de környezetszennyező és fertőzést terjesztő is. Hosszabb táborozás esetén állandó illemhely kijelölése, készítése szükséges.

Ivóvízként csak rétegvízkútból, csapból, vagy foglalt forrásból származó vizet fogyasszunk. Szennyező munkánk eredményeként már valamennyi folyónk, tavunk, ill. talajvízkútjaink többségének vizét alkalmatlanná ettük közvetlen emberi fogyasztásra.

Kútnál, csapnál, foglalt forrásnál, ha van tiltó tábla, vizet nem szabad inni. A vizet fertőtleníthetjük, ha törlőruhán átszűrjük és felforraljuk, vagy forralás helyett fertőtlenítőt (neomagnol) és ízjavítókat is használhatunk. A verejtékezéssel elveszített ásványi anyagokat enyhén sós, citromos vízzel, vagy ásványvízpor vízben oldásával pótolhatjuk. Esővíz és hólé az ásványi sók hiánya miatt ivásra nem alkalmas!

Mérgező növények gombákon kívül is akadnak. Bogyót (pl. a vörös bogyók többsége mérges) magokat, gyökereket, leveleket, virágokat nem szabad szedni és fogyasztani, hacsak nem tudjuk biztosan, hogy ehetőek! Ha egy állat megette, még nem biztos, hogy ember számára is ehetőek! Másképpen hat a méreganyag pl. a gerincesekre és a puhatestűekre, ugyanis a csigák számára a gyilkos galóca nem mérges!

Érintésre mérgező növény pl. a cserszömörce, és kellemetlen a nagy csalán. Halálosan mérgező növények: a tiszafa, a gyűszűvirág, a bürök, a kutya-benge, ezek minden része mérgező, a fagyal és a nadragulya fekete, a magyal piros bogyói halálos mérgűek.

Napozásnál is óvatosnak kell lenni. A napszúrás elkerülhető, ha a fejet, nyakat, vállat betakarjuk (fehér, vagy világos színű sapka és ing.) A túl erős nap rontja a szemet (különösen fehér, pl. hófödte, vagy homok területeken, mert ezek a felszínek jól visszaverik a napsugarakat.) Használjunk napszemüveget, vagy simléderes sapkát, napvédő pántot. Nyáron kerüljük a 11-15 óra között napozást, ilyenkor a legmagasabb a bőrt károsító UV sugárzás.

Nyári melegben igyunk bőséges folyadékot, hogy megfelelő mértékben tudjunk izzadni, s ezáltal hűtsük szervezetünket.

Romlott ételek fogyasztása kerülendő, elronthatja a túrát.

Rovarok ellen is lehet védekezni! A kellemetlen rovarok megkeseríthetik a túra hangulatát, rontják a közérzetünket, túrakedvünket. Próbáljuk megelőzni a kellemetlenségeket. Szúnyog ellen használhatunk riasztókrémeket és sprayt. Segítheti a megelőzést a Polybé tabletta napi 2x1 fogyasztása. Legyek, hangyák elkerülését segíti, ha nem hagyunk takaratlanul élelmiszert, kiürült dobozokat, ételmaradékokat. Kullancs megelőzésére tabletta fogyasztása (naponta 2x1) segíthet. A kullancs fertőzést terjeszt, agyhártyagyulladást okozhat, ez megelőzhető védőoltással, de a Lyme-kórral szemben nem nyújt védelmet. Túrán leghatásosabb, ha állandóan ellenőrizzük egymást, mivel a fertőzés csak órák múlva következik be. Méh- és darázscsípés allergia esetén vigyünk magunkkal Sandosten tablettát. Pihenőhely keresésnél ügyeljünk arra, hogy kerüljük a hangyabolyt, a darázsfészket.

Ruházatunk higiéniája nagyon fontos. A megfelelő ruházat a test hőszabályozását segíti, testünk körül ?mikroklímát? alakít ki. Fontos, hogy a bőrlégzést és mozgást ne zavarja, legyen levegőáteresztő, segítse a verejték elpárolgását, anyaga ne izgassa a bőrt. (pl. a verejtékes bőrt irritálja a műszálas ruha)

Tisztálkodásnál minél kevesebb ?mosószert? használjunk, ezáltal kisebb környezetszennyezést okozunk, s saját bőrünk kiszáradását is elkerülhetjük. Fogmosáshoz csak ivóvizet használjunk. Törülközőt éjszakára ne hagyjunk szabadon a harmat miatt, viszont napközben szellőztessük, napoztassuk, a napfény UV sugara fertőtlenít.

Túratempó helyes ütemű, mindenki számára teljesíthető legyen, igazodjon a terep adottságaihoz. Időnként pihenőre is szükség van. Hosszabb, vagy nagyon meredek emelkedőn, vagy túl gyors túramenet esetén sokan szájon át is lélegeznek. Ezt feltétlenül kerülni kell, vagy minimálisra csökkenteni a megfelelő tempó megválasztásával.

Végtagjaink gondos ápolása kulcsfontosságú lehet a túrán. Az alapos tisztítás, a köröm ápolása, a lábizzadás kezelése, pld. cserszömörce levél, diólevél, fűzfakéreg, kamilla és izsópfű teakeverékkel, alapvető követelmény. Evezés, gyalogtúrázás, biciklizés előtt a dörzsölésnek kitett felületeket célszerű bezsírozni (szarvasfaggyú), s így a bőr zsiradékveszteségét pótolni.

Veszélyes helyzetek mindig adódhatnak!

• Túráink során a leggyakoribb veszélyforrás maga az ember, ha felkészületlen, meggondolatlan, és fegyelmezetlen. Odafigyeléssel, lelkiismeretes felkészüléssel ez elkerülhető.
• Zivatar, vihar, eső után a vizes, meredek felszínen nagyobb a csúszásveszély. Ha nincs esőház, barlang, sziklaüreg, ahova behúzódhatnánk az eső elől, haladjunk tovább, ne ácsorogjunk fa alatt, minél előbb kerüljünk tető alá és öltözzünk át. Villámlással szemben zárt erdőben védve vagyunk, de nyílt terepen nem szabad kiemelkedni a környezetből. Magas tárgyak, pl. sziklafal, várrom, magányos fa, távvezeték közelében ne tartózkodjunk. Villámcsapás veszélyes fák: az akác, a nyár, a tölgy, a fenyő. Kevésbé veszélyes a bükk és a gesztenye. Fémes tárgyaktól tartsuk magunkat távol. Ne rádiózzunk!
• Országúton közlekedve, ha nincs járda, zárt alakban nagyobb csoport esetén menetirány szerint, egyébként menetiránnyal szemben, az útpadkán haladjunk.

Veszélyes terepekre, terepszakaszokra fel kell készülni.

• Vízmosásokat nagy esőzések, hirtelen áradások után kerüljük!
• Mocsaras területeken óvatosan, bottal vizsgálódva haladjunk!
• Lejtőn sohasem szabad lefelé futni, baleset- és életveszélyes!
• Lejtős hegyi ösvényeken, kopár hegyoldalakon fokozottan kell figyelni a kimozduló kövekre, hogy az alattunk jövőt ne veszélyeztessük. Ha a kő mégis kimozdul, azonnal kiáltani, figyelmeztetni kell!
• Hosszabb csúszáskor a súlypontot helyezzük alacsonyra, guggoljunk le, esetleg le is ülhetünk.
• Meredek, sziklás hegyoldalon és keskeny ösvényeken ne kapaszkodjunk egymásba és a növényzetbe. Keressük a szálban álló, szilárd, nem törmelékes kőzetet. 
• Barlangba, sziklamászó helyre csak tapasztalt vezetővel menjünk.
• Fokozott óvatosság, elővigyázatosság szükséges: vadászterületek, katonai gyakorlóterek, repülőterek, lőterek, felhagyott és működő bányák, valamint meddőbányák közelében.

Elsősegélynyújtás

A legprecízebb elsősegélynyújtás sem helyettesíti az orvosi vizsgálatot. Minden sérültet, rosszulléten átesett embert orvosnak is meg kell mutatni. Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteg állapotának további romlását megakadályozzuk, az esetleges életveszélyt elhárítsuk, és próbáljuk megnyugtatni a beteget. A sérülés súlyosságának megállapítása, a további teendők és kezelés meghatározása az orvos feladata.

Az eszméletlen beteget tegyük biztonsági (stabil) oldalfekvésbe, friss levegőt biztosítsunk, arcát finoman ütögessük, hideg vízzel is fröcskölhetjük, ruházatát meglazíthatjuk és erős illatú pl. ammóniát szagoltassunk vele, és orvosi segítséget hívjunk.

Eszméletlen, nem lélegző betegnél a vérkeringést és a légzést el kell indítani. A lélegeztetést és szívmasszázst jó, ha tanult elsősegélynyújtó, orvos, vagy ápoló végzi.

(Zöld kalandra fel! l. kötet)