Magashegyi betegségek
Egy expedícióval távol kerülünk a társadalom biztosította kényelemtől és komforttól. Ezért az expedíció tagjainak magas szintű elsősegélynyújtó ismeretekkel kell rendelkezniük, melyekkel a baleseti sérülést is magában foglaló szükséghelyzetekben a sérültet el tudják látni. Ha nincs az expedíciónak orvosa, akkor sok tagnak tudnia kell injekciót beadni és infúziót beállítani. Legyen az expedíciónál egy átfogó elsősegélycsomag, amelyben megtalálható sóoldat-infúzió, antibiotikum, antihisztamin, erős fájdalomcsillapító, hasfogó, hashajtó csakúgy, mint egy jó adag vízhajtó és köhögés elleni gyógyszer.
A baleseti sérülésektől és a fertőzött étel vagy víz okozta gyomorproblémáktól eltekintve az alábbi betegségek fordulhatnak elő:
- Heveny hegyibetegség
Nagyobb magasságokban fejlődik ki és egy bizonyos fokig végül is mindenkinél jelentkezik. Jellemzői az általános rossz közérzet és a fejfájás, amelyet émelygés, apátia, szédülés, gyors szívverés, szaggatott légzés és álmosság követ. Ha nem akklimatizálódunk megfelelően, e betegség miatt képtelenek leszünk továbbmenni. Az egyik elmélet szerint bárki képes akklimatizálódni, ha megfelelő időt hagy rá, mások szerint bizonyos egyének pszihológiai felkészülése nem engedi, hogy jól akklimatizálódjanak. Néhány gyógyszer (csakúgy, mint a természetes készítmények, amilyen az Andok nagy magasságában lakó emberei között népszerű maté tea) úgy tűnik, csökkenti a betegség tüneteit; valószínűleg azáltal, hogy segíti a vérkeringésben és az anyagcsere folyamatában rendelkezésre álló oxigén jobb felhasználását. A legjobb és egyetlen gyógymód azonban, ha lejjebb ereszkedünk, felépülünk, aztán újra próbálkozunk. A heveny hegyibetegség sokkal súlyosabb betegségek előfutára lehet, ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni.
- Magashegyi tüdőödéma
Akkor alakul ki, ha a folyadék átszivárog a tüdőhólyagocskák (légzsákok) falán a tüdőbe. A mászó szó szerint "belefullad" a saját nedveibe.
Az egyre súlyosbodó tünetek a következők: akadozó légzés, émelygés, hányás, szapora pulzus (percenként 120 fölött), hangos, "bugyborékoló" légzés, szederjes (kék színű) ajkak és arc, köhögés, habos köpettel, mely végül vérrel színezett. Amennyiben nem kezelik, eszméletvesztéshez, majd halálhoz vezet. Oxigén adagolásával kezelhető. A beteget haladéktalanul szállítsuk alacsonyabb magasságba!
- Magashegyi agyödéma
Akkor alakul ki, ha folyadék gyűlik össze a szervezet lágy szöveteiben, különösen az agyban. A tünetek a koponyában fellépő nyomás eredményeként kíméletlen, nagyon erős fejfájással kezdődnek. Romlik a test koordinációja, és a beteg beszéde hamar összefüggéstelen, viselkedése irracionális lesz; közel az ájulás és a halál. Kezelése ugyanaz, mint a tüdőödémáé. A beteget haladéktalanul szállítsuk alacsonyabb magasságba! A felépülés egy súlyos tüdő- és agyödémából néhány naptól néhány hétig tarthat, ezért még egy hosszabb, alacsonyan eltöltött pihenő után is alapos megfontolást igényel, hogy újra visszatérjünk a hegyre.
Fagyási sérülések
A test szöveteinek szó szerinti megfagyását jelenti. A szövetekben fellépő oxigénhiány (a nagy magasság miatt) a hideggel együtt hajlamossá teszik a végtagokat a fagyásra. A fagyási sérülés olyankor alakul ki, amikor egy végtag gyorsabban ad ki hőt, mint ahogy az utánpótlás megérkezik, ennek pedig a rossz vérkeringés, az erős szél vagy szélsőséges hideg az oka. Ahogy hűl a végtag, úgy csökken benne a vérkeringés, mert a szervezet így próbálja megtartani a belső hőmérsékletét. Ez súlyosbítja a betegséget, mivel a vérkeringés hiánya azt jelenti, hogy az érintett területen megszűnik az energiatermelés. A lábak könnyebben megfagyhatnak, ha vizesek, mivel a nedvesség intenzívebben vonja el a hőt a bőrről, illetve csökkenti a zoknik és a bakancs hőszigetelő képességét. Amikor a víz megfagy, kitágul és kristályokat alkot. Ennek eredményeként az érintett bőr sejtjei megdagadnak, miközben a kristályok átvágják a sejtek falát. Ha a fagyás nem tart túl sokáig, a bőr felmelegíthető, ha meleg bőrrel érintkezik - ami lehet egyik társunk hasa vagy hónalja - vagy langyos vízbe kerül (37-40 °C), míg a szövet kienged.
Felmelegítés után a sérült bőrt úgy kell kezelni, mintha komoly zúzódás lenne rajta, és jó pár napig semmiféle nyomás nem érheti. Célszerű vattába vagy puha rongyba bugyolálni. Ha a szövet olyan súlyos fagyást szenvedett, hogy nem lehet teljesen felmelegíteni, majd gyógyulni hagyni, akkor inkább hagyjuk fagyottan, míg orvosi segítséget találunk. Óvatosan, a további sérüléseket lehetőleg elkerülve gyalogolhatunk fagyott lábbal; bár ha már megfagyott, nem lehet hosszú ideig használni anélkül, hogy komoly sérüléseket okozzunk.
A fagyott szövetek erős nyomása vagy dörzsölése az éles jégkristályok miatt a sejtek pusztulásához vezet. A fagyási sérülésekkel finoman bánjunk, hogy megelőzzük a további sérülést. Soha ne próbáljuk ezeket tűz vagy főző segítségével gyorsan felmelegíteni!
A fagyási sérülések megfelelő ruházkodással és gondoskodással általában elkerülhetők. Megelőzhetjük a sérülést, ha van nálunk tartalék kesztyű és száraz zokni, és ellenőrizzük, hogy szükség esetén a csapat minden tagja kesztyűt és maszkot visel. Ne felejtsük, hogy nagy magasságokban néha irracionális dolgokat cselekszünk!
