Adalék a „Keresztek útja” útvonal ismeretéhez

Az útvonal nyomvonalának egy szakasza érinti a nagylengyeli olajmező keleti előfordulását, ahol termelő kutakkal is találkozunk. Talán nem érdemtelen felidézni ismereteinket e fontos energiahordozó keletkezéséről, születéséről.
A kőolaj legősibb neve „nafta”, 4000 éves ékírásos agyagtáblákról ismert akkád szó (ebből származik a perzsa és arab nyelvű nafud és az orosz nyeft szó)
A Biblia említi, hogy Noé bárkáját bitumennel kenték be, (Bitumen=sűrű, kemény állagú, oxidált kőolaj) Bábel tornyának és Jerikó falainak tégláit bitumennel ragasztották össze. Mózest bitumennel vízhatlanított gyékénybödönben találta a fáraó lánya a Nílus menti mocsárban. A görög DIODORUS és a római PLINIUS műveikben is említik a kőolajat. DIOSCORIDES Néró hadseregének sebésze „Szent Katalin olaj” néven gyógyszerként alkalmazta az olajat. GEORGIUS AGRICOLA 1556-ban megjelent könyvében leírta a bitumenlepárlás módszerét is, említve, hogy azt az arabok találták ki. Kezdetben a természetes kibúvások anyagát gyűjtötték. Japánban már Kr.e. 615-ben találtak kőolajat Echigo környékén. 1877-ben már 522 kézzel ásott kutakból hozták felszínre az olajat. A legmélyebb 223 méter volt. Környékünkön 1944-ben kőolajfeltárás céljából eredménytelenül lemélyített fúrások után 1950-ben újabb kutatás indult el az un. „Salomvári nagyszerkezet” keleti szárnyán, Nagylengyel, Gellénháza környékén.

Szerves vagy szervetlen eredetű-e a szénhidrogén? (főként szénből és hidrogénből álló vegyület= szénhidrogén) Bár leginkább szerves, de van példa szervetlen keletkezésre is.
Vulkáni gázokban, gőzökben is előfordul, de a csillagok színképelemzésében is kimutatható.
Szerves eredetet bizonyít a benne található hemoglobin (vörös vértestecske), kitin, és klorofil maradványok, a sós un. rétegvíz. Szerves anyagból laboratóriumban is előállítható.
A földtörténeti korokban, a tengerekben a mainál sokkal nagyobb egyedszámban és tömegben éltek a parányi állati és növényi szervezetek (planktonok).
A tengerpart egyes részei a földkéreg mozgásai következtében lefűződnek, lesüllyednek, elzárt tengeröblöket, lagúnákat alkotnak. A viszonylag sekély vizet csak szűk, keskeny nyílás köti össze a nyílt tengerrel. Itt egészen mások az életkörülmények, melyhez az ott élő szervezetek nem tudnak alkalmazkodni. Állandóan nő a sókoncentráció, szegényebb az oxigén ellátottság. Ezt a rosszul szellőzött vizet igen kedvelik és megmérgezik a levegő nélkül is életműködésre képes baktériumok (aneroob). Az elpusztult baktériumok tömegesen halmozódnak fel a lagúna aljzatán. A szárazföldről lehordott iszap és homok évmilliók során egészen feltölti az egyre mélyebbre jutó szerves tömeget. A süllyedő medencében a kőzetréteg nyomása egyre növekszik, a hőmérséklet emelkedik. Ezek a körülmények, és a már említett baktériumok hatására a szerves anyag átalakul kőolaj és földgázzá. Az átalakulás bonyolult vegyi folyamát még ma sem értjük pontosan. Amiben mindez lejátszódik gyönyörű magyar kifejezésű szóval anyakőzetnek hívjuk. (Ez a sötétszínű anyag a szapropél)
Az olajcseppecskék és a gáz a nagy nyomás alól igyekeznek kitérni és vándorolnak (migrálnak) a kőzet likacsaiban, réseiben addig, amíg egy zárt, hézag nélküli kőzet (agyag, agyagpala) útjukat nem állja. Itt felhalmozódnak (akkumulálódnak), olajtelepet alkotnak. Ezt a helyet a felszínről előzetes geofizikai vizsgálatok után mélyfúrásokkal lehet megtalálni, feltárni. Zalában kutatási és termelési céllal 2170 fúrás van lemélyítve.

A bonyolult és veszélyes fúrási munkálatok igen költségesek nem is beszélve az ökológiai hatásokról (tengeri olajömlések, vad kitörések). Kiszámították, hogy ha 10 óriási tanker (olajszállító hajó) összeütközne és tartalmuk a vízbe ömlene, az egész világóceánon vékony filmréteget képezne. Ennek következtében az oxigéntermelő planktonokat elzárva légkörünkbe nem kerülne oxigén és egy idő után a földi élet válságba kerülne. (Az ilyen balesetnek kicsi az esélye, de nem elképzelhetetlen!)

Farkas Zoltán
A Göcsej SE alapító tagja
Aranyjelvényes túravezető