Kerékpártúra a Tauern Alpok tövénél és Salzkammergut tóvidékén két esős hétvége között
- 2011 május 29 vasárnap
szerzõ: Dr. Mentes Judit - Dr. Bartal Géza
kategória: CIKKEK > Kerékpáros túrák
Hozzászólás: 0

 

0. nap (2010. 07. 16.)

Szokásainknak megfelelően 23 óra körül kezdtük a becsekkolást Götz Lala autóbuszába és utánfutójába.
A kerékpárok és a csomagok elhelyezése után - létszámellenőrzést és búcsúzást követően - éjfélkor indult útjára a 9 naposra tervezett kerékpáros kalandozásunk, amit a Tauernradweg egy részére, a Krimml vízeséstől Salzburgig és a Salzkammerguti tóvidékre terveztünk.

1. nap (2010. 07. 17.)

Krimml - Kaprun (kb. 60 km)

Az éjszaka a buszon mézes pálinkázással, beszélgetéssel, alvással telt. 7 óra körül érkeztünk Krimmlbe, majd az autóbuszról, utánfutóról történt lepakolás után megnéztük a Krimml vízesést. Már messziről lehetett látni, hallani a 3 lépcsőben alázuhogó víztömeget, mely 380 méter magasságból zúdult a völgy felé. Európa legnagyobb vízesése lenyűgöző és tiszteletet parancsoló természeti látványosság. A vízesés délelőtti megtekintése után felültünk a drótszamarakra és elkezdtük a tekerést. Jól kitáblázott, Tauernradweg feliratú murvás, aszfaltozott vagy közúton kijelölt utakon haladtunk jobbára lejtős terepen. Alpesi rétek, parasztgazdaságok, virágos falvak között, magas hegyek tövében kerülgettük a kezdetben Krimmler Ache, majd a Salzach patakot. Az idő gyönyörű, napsütéses volt. Többször megálltunk pihenni, a táj látványát magunkba szívni és szomjunkat oltani vízzel, Radlerrel vagy sörrel. Neunkirchen (ahol finom volt a Käse Spätzle), Bramberg, Mittersill érintésével közeledtünk Kaprun felé.

Az idő 16 óra körül megváltozott, gomolygó felhők jelentek meg az égen. Kezdetben mintegy 20 perces záporban, később legalább 3/4 órás esőben volt részünk, amit elázás nélkül megúsztunk, mert beálltunk parasztgazdaságok csűrjeibe. Mivel a csapat kisebb csoportokban haladt és mindenkit máshol ért a rossz idő, ezért estére „szétszóródtunk”.

    • Voltak, akik bekerekeztek Kaprunba, megtalálták a kempinget, ahol felverték a sátrat.
    • Voltak, akik Kaprunban nem találták meg a kempinget, ezért továbbhaladtak Bruckig, s mivel jól megáztak, a kempingezés helyett szobát béreltek.
    • Voltak, akik Kaprunig nem jutottak el, hanem - miután „az útszélen egy pajta mellett ázottan sírdogáló Elnököt összeszedték” - egy kis faluban (melynek nevét a feledés homálya fedi) szobákat béreltek, elázott Elnököt külön szobában elszállásolva.

    2.nap (2010. 07.18.)

    Kaprun - Bischofshofen (kb. 60 km)

    Délelőtt az eső hol rákezdett, hol rövid időre megállt. A mézes pálinkával vagy pezsgőzéssel indított reggeli után hatan vonattal, a többiek kerékpárral jutottak el a Zeller See partján lévő Zell am See-be. Szinte mindannyiunknak feltűnt az élénk hangulatú, nyüzsgő városban a sok muszlim, a nők fekete csadorban, csak a szemük látszott. A tó partján álló Grand Hotel, az 1000-ben épített várostorony, a román stílusú St. Hyppolit templom megtekintésével eltelt a délelőtt, és abbamaradt az eső is. Húzós etap állt előttünk. Komoly emelkedőkön át jutottunk el - a Högmoosnál található vízierőmű közelebbi megszemlélése miatt kis pihenő beiktatásával –Taxenbach-ig. Sörözés közben azon viccelődtünk, hogy a Lend nevű településnél nagy lendületet kell vennünk, mert a térkép szerint ismét erős emelkedős szakasz vár ránk, kb. 8 km-en keresztül. Felmerült a Kitzlochklamm megtekintésének lehetősége is, amit végül ketten megnéztünk. A szurdokvölgyben magasba törő sziklák, látványos vízesések, sziklába vájt alagút, a nagy víztömegű patak mellett és fölött kialakított hidak nyújtottak lehetőséget az álmélkodásra.

    A térkép nem csalt, Lend után újabb emelkedők jöttek. Úgy enyhítettünk a helyzeten, hogy a kijelölt kerékpárút helyett a vele párhuzamos közúton haladtunk. Közben elkapott bennünket egy futó zápor, emiatt beálltunk egy építkezéshez szükséges eszközök (padlók, állványzatok) tárolására szolgáló nyitott raktárhoz. Az eső alatt „elmeditáltunk” azon, hogy kerítés, biztonsági őr, kutya nélkül szabadon tárolnak több millió Ft értékű anyagokat (és azokat nem „viszi el” senki).

    Schwarzach előtt egy magaslaton érdekes mesterséges tó (víztározó) került kialakításra. Az egyik James Bond filmben láthattunk hasonlót, aminek az alján lokátorállomás működött. Szép volt a kilátás a Salzach völgyére, a hegyekre, várakra (Schloss Goldegg, Schloss Schernberg) .
    A Liechtensteinklammba már nem tudtunk bemenni (18 óra körül jártunk ott), de Egonék St. Johannban megnézték a neogót stílusú bazilikát, a „Pongauer Dom”-ot.

    Bischofshofenben már messziről látható volt a síugró sánc. A város rövid bejárása és a többiekkel való találkozás után igyekeztünk a Pfarrwerfen előtt, a 159-es közút jobb oldala és a Salzach bal partja között elhelyezkedő kempingbe.

    3. nap (2010. 07. 19.)

    Bischofshofen - Salzburg (kb. 60 km)

    Napos időre ébredtünk. Sátorbontás után a Salzach mellett tekertünk Werfenig. Már messziről lehetett látni a 113 m magasan, éles sziklaszirten épült Hohenwerfen várát, ahol a „Kémek a Sasfészekben” című filmet forgatták. A város főutcáján belestünk Ausztria egyik Michelin-csillagos éttermébe, a Restaurant - Hotel Obauerbe. A werfeni jégbarlang megtekintetése nem szerepelt a terveink közt (többen láttuk már). Werfentől Gollingig közúton (kerékpárosoknak lefestett sávban) vagy járdán haladtunk. Meglepődve tapasztaltuk Pass Lueg előtt a térképünkön nem jelzett erős emelkedős részt. Az „egy az egyben” feljutás után kilihegtük magunkat a hágó tetején található Maria Brunneck kápolna, Salzachöfen sziklaalakzatai, római kori útmaradvány nézegetése és a panorámában való gyönyörködés közben. Élvezetes lejtős úton csorogtunk Gollingba, ahol egy dombocskán lévő, St. Nicholasról elnevezett templommal szembeni úton közelítettük meg a vízesést. Könnyű eltéveszteni, csak egy kis tábla jelzi. 1,5 Euro/fő belépési díj fejében látványos a 62 m magas szikláról egy kis tavacskába harsogva zúduló, majd patakként továbbcsorgó víztömeg.

    Golling és Hallein között „hullámvasút” volt az utunk, kisebb-nagyobb emelkedők és lejtők váltották egymást a napsütötte dombokon legelésző tehenek, tej- és trágyaszagú gazdaságok, szénaillatú legelők között. 15 óra körül érkeztünk az álmatagnak tűnő Halleinbe, ahol azzal szembesültünk, hogy nem visz felvonó a Bad Dürrnbergben található sóbányához. Megnéztük a barokk díszkutakat, a St. Anton templomot, a Csendes éj szerzőjének - Franz Xaver Gruber - szobrát, kegyelettel ápolt sírját lakóháza (ami ma Stille Nacht Museum) előtt, majd kellemes sörözés után az egyre szélesebb Salzach partján Salzburg elővárosában (Aigen) lefoglalt kempingünkbe bicikliztünk. Sátorállítás, zuhanyozás, Wiener Schnitzel bekebelezése után bekerekeztünk Salzburgba, ott töltöttük a nap hátralévő részét a város nevezetességeinek (Dom, Mozart emlékmű, Városháza, Mozart szülőháza, fesztiválpaloták, Lóúsztató, Halas kút, Vár, stb.) megtekintésével.

     

    4.nap (2010. 07. 20.)

    Salzburg - St. Wolfgang (kb. 58 km)

    A kemping elhagyása után a délelőtt egy részében is Mozart városában időztünk. Gyönyörködtünk a Mirabell kastély parkjában, az 542 méter tszf. magasságban fekvő várban. Zajtaiék, István, Gabi, Vera, Ildikó Salzburgban maradtak.
    Salzburgból Itzling felé kellett elhagyni a várost a Salzkammerguti tóvidék megközelítése végett.
    Többen nem találtuk meg a kijelölt kerékpárutat, rendőri, majd városlakótól kért útbaigazítás ellenére a vasúti sínek környékén elkeveredtünk. Úgy döntöttünk, hogy az A1 autópálya alatt elhaladó közúton jutunk ki a városból és majd rátérünk a kerékpárútra. Ezt mi Oberesch után (voltak, akik korábban) tettük meg.  Emelkedőkkel tarkított úton haladtunk Thalgau irányába, s a Fuschler Ache patakocska mellett kerekezve St. Lorenznél értük el az első tavat, a Mondseet. A délutáni hőség elől kezdetben diófák, hársfák vagy vadgesztenyefák által árnyékolt, kockás abroszokkal terített asztalokkal hívogató, színes virágokkal díszített kerthelyiségekben hűsöltünk hideg Radlerrel oltva szomjunkat, majd a Mondsee hűs vizében frissültünk fel. Szükség is volt rá, mert Scharfling után (elhagyva a Mondseet) St. Gilgenbe kb. 3 km hosszan fokozatosan emelkedő, nagy forgalmú közúton kellett tekerni.

    A Wolfgangsee partján fekvő St. Gilgenben született és élt Mozart édesanyja és házasságkötése után nővére, Nennerl is. Megnéztük a templomot, ahol Mozart nagyszülei és nővére házasságot kötöttek, majd a városháza előtt álló - Maneken Pis nagyságú - Mozart szobrot, ami a hegedülő gyereket ábrázolja. A bájos, virágos városkát elhagyva a tóparti kerékpárúton haladtunk, majd lekerekeztünk a St. Wolfganggal szemben található kompig, hogy 2,9 Euro/ fő viteldíjért átjussunk a tó túloldalára. Későn érkeztünk, mert a komp csak 18 óráig üzemelt. A csapat egy része - Rózsika, Elnök, Cserép Ildiék - kompozott, de nekünk - a tó mellett Strobl irányába tartva - további 13 km-t kellett bicajozni a St. Wolfgangban lévő kempingig. Megérkezés után rögtön csobbadtunk a tóban, este pedig csatangoltunk a város hangulatos utcáiban, szép polgárházai között. Megnéztük a kéthajós gótikus búcsújáró templomot a tóparton, amit a 980-as években a közeli hegyekben remetéskedett St. Wolfgang tiszteletére emeltek, melyben gyönyörű volt a világhírű, faragott szárnyas oltár. A templom teraszáról szédületes kilátás nyílt a tóra.

    5.nap (2010. 07. 21.)

    St.Wolgang - Hallstatt (kb. 40 km)

    Strobl érintésével Bad Ischl-be igyekeztünk. Rövid séta után Hallstatt felé vettük az irányt. Egyesek a Traun jobb (nehezebb), egyesek a bal partján, ezért nem tudtunk válaszolni G. Gabi kis esti kérdésére a vadászó Ferenc József szobrával kapcsolatban. Bad Goisern után hamar elértük a hallstatti tavat, melynek Hallstatt felőli oldalán lejtős, de forgalmas közúton jutottunk a városkába. A kempinget Zsomborék lefoglalták, minket már a „full camping” felirat fogadott. Megérkezett István, Gabi, Vera, Ildikó is Salzburgból. Mindenki megnézte a 16:30-ig üzemelő sóbányát  (Salzwelten), ahová siklóval lehetett feljutni. Inkább showbánya ez. Védőruhát (kabát, nadrág) kaptunk, beöltöztünk bányásznak. A járatokban korabeli tárgyak (csille, bányaszati eszközök) mutatták be a kitermelési módszert, kétszer kellett a régi bányászok által használt facsúszdákon a mélyebb szintekre jutni (a másodiknál mérték a sebességet és fotóztak, a képet a kijáratnál megvehettük). Egyszer filmvetítés volt, másszor a bánya föld alatti tavánál lézeres, hangeffektes prezentáció. Visszafelé kisvonatra kellett felülni lovaglóülésben, ez „száguldott” ki a látogatókkal a felszínre, ahol a kijáratnál mindenki kapott egy fiolát (10 gramm) a „fehér arannyal” töltve.

    A tó nagyon hideg volt, csak Vili fürdött. A Világörökség részeként számon tartott barokk város főutcáján, a Szentháromság szoborral díszített festői főtéren töltöttük az estét, gyönyörködtünk a színes, festett, favázas polgárházakban (melyek fala mellé „két dimenziós” gyümölcsfákat ültettek), a hegyoldalról lezúduló Mühlbach vízesésben, a gótikus Szent Mihály kápolna kertjében található teraszos temetőben. Este a hallstatti tavon kis éji zene szólt. Lampionokkal díszített és világított hajók és kis ladikok jelentek meg, a hajón fúvós zenekar játszott, miközben fel - leúszkáltak Hallstatt előtt.

    6.nap (2010. 07 .22.)

    Hallstatt - Altmünster (kb. 55 km)

    Komoly reggeli dilemmaként merült fel, hogy ugyanazon az útvonalon jussunk-e vissza Bad Ischl-be, amin Hallstattba jöttünk. Szerencsére Edina a „terepen” vett egy Salzkammergut Radweg térképet, ami - a mi térképünktől eltérően - a hallstatti-tó másik oldalán valószínűleg újonnan   kialakított kerékpárutat is jelölte. Ezt választottuk és jól tettük, mert kevés emelkedővel megúsztuk a tókerülést. A Traun mellett haladva értünk vissza Bad Ischl-be, így mi is megláttuk a vadászó Ferenc József szobrát. Bad Ischl-ben néhányan Ischlert ettünk, majd körbejártuk a fürdővárost. Az Elnök szerint a Kaiservilla parkja nem érte meg a 4,5 Eurot. Bad Ischl-től a Traun folyó mentén haladtunk Ebensee-ig, ahol elértük Ausztria második legnagyobb kiterjedésű tavát, a Traunseet. Elmaradhatatlan programként fürödtünk, Zsomborék motorcsónakáztak is. Edit még este is azon borzongott, hogy látott egy békát evő „2 méter hosszú kígyót”. A Traunsee partján folytattuk utunkat, megálltunk a Ferenc József tiszteletére emelt Löwendenkmal (Oroszlán  emlékmű)  előtt, gyönyörködtünk a tavon ringó vitorlásokban, a levegőben lebegő paplanernyősökben.

    Traunkirchenben megnéztük a barokk templomot és kolostort, valamint a Johannes kápolnát. A tó mellett továbbtekerve elértük Altmünstert, ahol megtudtuk, hogy Rózsikának egészségügyi okból haza kellett utaznia, Sanyit az Elnök „felelős őrzésében” hagyta. A kemping a tó mellett feküdt, itt szinte mindenki megfürdött a Traunsee-ben. Este bekerekeztünk és sétáltunk Gmundenben, ahol megnéztük a nevezetesebb épületeket (Orth kastély, Városháza, Kincstár épülete, villák), fagyiztunk a part menti sétányon.

     

    7.nap (2010. 07. 23.)

    Altmünster - Ort am Mondsee (kb. 55 km)

    Erős szeles éjszaka után felhős időre ébredtünk. István és Gabi vonatra szálltak és Salzburgba utaztak. Mi - bízva az eső elmaradásában - Altmünsterből Gmundenen át Schörfling felé vettük az irányt. Nehezen találtuk meg a helyes kerékpárutat. (Egyszer egy helyi robogós néni felvezetésével, másszor egy autós megkérdezése után sikerült, miután Alm településen jártunk, amit nem mutatott a térkép.) Elkerülendő, hogy a térképről „lemenjünk”, a közutat választottuk, ezáltal az emelkedőkkel tarkított kerékpárutat is kihagytuk. Schörfling, Kammer, Seewalchen érintésével elértük az Atterseet. Fázós ebéd a tóparton, vágyakozó pillantások a tavon közlekedő hajók után. Elhatároztuk, hogy nem a kerékpárúton haladunk, hanem az Attersee mellett futó közúton. Útközben feltűntek kardvirággal beültetett földterületek, ahonnét - önkiszolgáló módon - virágot lehetett szedni néhány Euró ellenében. Sehol nem tarolták le fizetés nélkül az ágyásokat. Hamar elértük Unterach városkát, ahol kávézással, sütizéssel töltöttük az időt a part menti kávézóban.

    Sötétebb fellegek jelentek meg az égen, ezért a Mondsee melletti szállásunkra igyekeztünk. Majdnem elrobogtunk Ort am Mondsee mellett, szerencsére mégis lefékeztünk és a Camping Seesternnél érdeklődtünk a foglalásunk iránt. Időközben eleredt az eső és úgy határoztunk, hogy szobát bérlünk. A kemping alkesz tulajdonosnője a Gasthof Seesternbe irányított bennünket. Példánkat követte valamennyi túratársunk, az 1 óra múlva teljesen el- és átázott Elnökkel érkező csoport is. Meleg apartmanunkból néztük az esőt, az egyre sötétzöldebbre változó tavat, a szemközti hegyről lezúduló, Márti szerint egyre erősebbé duzzadó vízesést. Biztonságos helyen érezvén magunkat az Elnökkel és Sanyival vacsorára „beneveztünk” a séf pénteki sült csülökjére, amihez a ház ajándékaként jóféle pálinka is dukált.

    8.nap (2010. 07. 24.)

    Ort am Mondsee

    Az előrejelzésnek megfelelően egész nap esett az eső, hol az egy cseppes, hol a két cseppes piktogramm szerint. A levegő hőmérséklete is 15 C fokra lehűlt. Reggelizés után összeült a válságstáb. Elinduljunk? Maradjunk? Meddig tekerjünk? A döntés alapján egész napra és éjszakára maradtunk. Szerencsére a Gasthof Seestern üzemeltetője/séfje kiadta a szobákat további egy napra. Elégedett lehetett, biztos nem számított ezen az esős hétvégén ennyi vendégre (15 fő részére 5 apartman kiadására).
    Közben megtekintettük az Elnök nylonzacskókba bugyolált lábait, melyekre ráhúzva szárította elázott cipőit és ennek kapcsán elmerengtünk a láb- és körömgomba-tenyészet ideális melegágyán. Közben  „esett mocskosul az eső, hű, de esett, mocskosul esett...”.

     

    9. nap (2010. 07. 25.)

    Ort am Mondsee - Salzburg (kb. 45 km)

    Hűvös, de csapadékmentes nap virradt ránk. Reggelizés után elindultunk Salzburg felé. A csapat egyik fele a tó déli oldalán, mi az északi partján tekertünk, hamar el is értük Mondsee városkát. Emelkedőkkel nehezített úton haladtunk, egy szép vadasparkot (melyben számtalan szarvast láttunk) is érintettünk. Thalgauban egyesült csapatunk és közösen kerekeztünk be Salzburgba. Egyúttal megtapasztalhattuk, melyik úton kellett volna elhagynunk a várost 5 nappal korábban. Útközben szembesültünk egy tehénvakaró készülékkel és a becsületkasszás újságvásárlással.

    A városban sétáltunk a Mirabell kastély parkjában, vásárolgattunk, majd végigtekerve a Salzach partján a Götz Lalával megbeszélt buszterminálhoz kerekeztünk. 14 óra körül csapatunk készen állt a hazaútra. Felrakodás, elhelyezkedés után elindultunk és a kora esti órákban értünk haza. Utazás közben már a jövő évi kerékpártúrát tervezgettük…

    Statisztikai adatok:

    Résztvevők száma: 20 fő (20 évestől 67 évesig)

    Megtett út hossza: 518 km (mindent összeszámolva)

    Szintemelkedés: 1050 m

    Jelentősebb kerékpárjavítás: 4 esetben (Ildikó, Vili, Edit, Rózsika)

    Élmény: számolatlanul sok

     

    Írta: Dr. Mentes Judit
                                                                                                 
    Lektorálta: Dr. Bartal Géza

 

 

I don't like using 100% on a table cell when I have a pixel width defined in the other cell so rather than defining the 100% I just hide a large div at the bottom to push out the edge. I don't like using 100% on a table cell when I have a pixel width defined in the other cell so rather than defining the 100% I just hide a large div at the bottom to push out the edge.
Üdvözlet
Felhasználónév:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

[ ]
[ ]
[ ]
Keresés Göcsej Sportegyesület - Zalaegerszeg
Online
vendég: 0, tag: ...

legtöbb 59
(tag: 0, vendég: 59) - 2010 május 19 szerda

Tagok: 1507
Legújabb tag: WoodCharlene05
Katica Vendégház - Aggtelek


Letenyéért Közéleti Egyesület
FÁMA HÁZA, LETENYE
Powered By
e107
Számláló
Ma
Összesen: 2
Egyedi: 2

Legtöbb
Összesen: 69056
Egyedi: 30915

Oldal ...
Összesen: 173616
Egyedi: 72187